Vasárnap este...

Tulajdonképpen nem tudom mit írhatnék. Azért akartam blogot kezdeni, hogy zavartalanul irogathassak azt amit csak akarok, bármit ami az eszembe jut, következmények nélkül, de félek ezt nem tehetem meg amennyiben ezt mások is olvassák és itt felmerül a kérdés akkor miért pont neten akarok naplót írni? Na pont ez az amit nem tudok. Szeretek gépelni és a blog szép rendben tudja tartani a kis bejegyzéseimet. Ha gondolod kommentelgess és a végén még kiderül hogy hasonlítunk és barátok is lehetünk!:) Hisz barátok mindenkinek kellenek nem igaz? Én is nagyon vágyom párra. Olyanokra akik kicsit meg tudják érteni milyen vagyok. Na de már megint a tervek. Most nincs kedvem előre nézni még. Persze kell azt is. Nem is olyan régen beszélgettünk erről a barátommal. Hogy mennyire fontos előre vagy épp hátra tekinteni. Nagyon kíváncsi voltam és vagyok a múltjára, hogy ő milyen volt régen és meglepett eleinte milyen keveset tudott vagy akart mesélni. Én viszont folyton a múlton merengek, a híres "mi lett volna ha" kérdéssel játszok.Vajon ha másik suliban kezdek, ha nem találkozok bizonyos emberekkel, ha jelentkezek versenyekre és ha nem mondtam volna ki bizonyos dolgokat... De ugye ez sem feltétlen a legmegfelelőbb megoldás. Annyit rágódok ezeken a dolgokon és legnagyobb részükön már nem tudok változtatni. Ahelyett hogy ilyen "felesleges" dolgokra koncentrálok összpontosíthatnék a jövőbeli terveimre, építhetném a kapcsolataimat és megpróbálhatnék minél előbbre és feljebb törni, hogy sose mondhassam azt nem tettem meg mindent a céljaimért. De ha nem gondolnék eleget a múltra már nem lennék az aki vagyok. Persze, mind folyamatosan változunk de... én szeretnék minél többet megőrizni a régi magamból. Azért olyan fontos számomra a múlt mert az alapján szelektálok, min kell változtatni és mit kell megőrizni. És mi az ami mindig segíteni fog, ami mindig megmelengeti a lelkem legyek bármilyen szomorú és bánatos vagy valaki emléke hogy sose érezzem magam egyedül. Csak remélni tudom hogy ennek a szelektálásnak köszönhetően lesz olyan aki kedvel és/vagy szeret majd. Mert hát ez egy szép cél. Szerintem...